A mesterséges intelligencia (MI avagy AI) gyors fejlődése ráébresztette a kormányokat arra, hogy nem várhatnak tovább az MI-rendszerek felelős fejlesztését és használatát biztosító szabályozások kidolgozásával és érvénybe léptetésével. Egyre sürgetőbbé vált egy biztonságos és etikus keret meghatározása. Azonban ez világszerte különbözik. Így felmerül a kérdés, hogy a szabályozásnak milyen versenypolitikai következményei lesznek az EU-ra vonatkozóan. Ebben a cikkben megkíséreljük összehasonlítani a márciusban elfogadott EU-s AI-törvény tartalmát, az USA-ban és Kínában elfogadott irányelvekkel.

Az EU-s AI-törvény gyors áttekintése

Az uniós AI-törvény szabályok és követelmények széles körét határozza meg az EU-n belüli AI-rendszerek fejlesztésére és telepítésére vonatkozóan. Az AI-rendszereket négy kockázati szintbe sorolja: 

• elfogadhatatlan kockázat, 
• magas kockázat, 
• korlátozott kockázat 
• minimális kockázat

Elfogadhatatlan kockázat

Minden olyan mesterséges intelligencia-rendszert betiltanak, amely egyértelműen veszélyezteti az emberek biztonságát, megélhetését és jogait, a kormányok által végzett társadalmi pontozástól kezdve a veszélyes viselkedésre ösztönző játékokig.

A magas kockázatúnak minősített MI rendszerek közé tartozik:

• kritikus infrastruktúrák (pl. közlekedés), amelyek veszélyeztethetik a polgárok életét és egészségét;
• oktatási vagy szakképzés, amely meghatározhatja valakinek az oktatáshoz való hozzáférését és szakmai életútját (pl. vizsgák pontozása);
• termékek biztonsági elemei (pl. AI alkalmazása a robotok által segített sebészetben);
• foglalkoztatás, a munkavállalók irányítása és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés (pl. önéletrajz-válogató szoftver a munkaerő-felvételi eljárásokhoz);
• alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. hitelpontozás, amely megtagadja az állampolgároktól a hitelfelvétel lehetőségét);
• a bűnüldözés, amely beavatkozhat az emberek alapvető jogaiba (pl. a bizonyítékok megbízhatóságának értékelése);
• migráció, menekültügy és határellenőrzés (pl. vízumkérelmek automatizált vizsgálata);
• igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok (pl. mesterséges intelligencia megoldások a bírósági ítéletek keresésére).

A korlátozott kockázatok

Az MI használati átláthatóságának hiányával kapcsolatos kockázatokra utal. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény konkrét átláthatósági kötelezettségeket vezet be annak érdekében, hogy az emberek szükség esetén tájékoztatást kapjanak, ami elősegíti a bizalmat. Például AI alapú chatbotok használata esetén az embereket tájékoztatni kell arról, hogy egy géppel beszélnek. Az emberek ennek tudatában hozzák meg döntésüket, hogy folytatni kívánják-e a beszélgetést vagy inkább megszakítják azt. A szolgáltatóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az AI által generált tartalom azonosítható legyen. Emellett az AI által generált, a nyilvánosság közérdekű kérdésekről való tájékoztatása céljából közzétett szövegeket mesterségesen generáltként kell megjelölni. Ez vonatkozik a DeepFake-nek minősülő hang- és videotartalmakra is.

Megjegyzés

A Talk-A-Bot ügyfélszolgálati chatbotjai már 2016 óta, az indulástól kezdődően etikusan működnek és megfelelnek a még csak nemrég jóváhagyott EU-s AI-törvénynek. Minden esetben előre tájékoztatják az embereket arról, hogy egy AI alapú chatbottal kommunikálnak. A kérdésekre adott válaszok pedig egy a kifejezetten az adott szervezet tagjaival közösen létrehozott adatbázisból kerülnek kiválasztásra. Ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy az ügyfélszolgálati chatbot félretájékoztassa a vele kapcsolatba kerülő embereket.

Minimális vagy nincs kockázat

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye lehetővé teszi a minimális kockázatú mesterséges intelligencia szabad alkalmazását. Ez olyan alkalmazásokat foglal magában, mint az AI támogatott videojátékok vagy spamszűrők.

Mindenki számára jó hír, hogy az EU-ban jelenleg használt MI rendszerek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. Azonban közel sem ez a helyzet Kínában vagy USA-ban, ahol nem érvényesek az EU-s törvények és mégis hatással vannak az életünkre.

A mesterséges intelligencia szabályozása az Egyesült Államokban

Az USA-ban a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás az EU-hoz képest kevésbé központosított. Átfogó szabályozási keret helyett az MI alkalmazását ágazatspecifikus szabályozások, iránymutatások és önkéntes szabványok kombinációja határozza meg.

A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST)

Az NIST például iránymutatásokat tett közzé az AI kockázatkezelésre vonatkozóan. Ezt önkéntes módon követhetik a vállalatok és AI fejlesztők, hogy transzparenciát biztosítsanak, és növeljék az AI-ba vetett bizalmat.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC)

AZ FTC pedig 2024 februárjában indítványozott egy AI-törvény módosítást, ami a kormányok és vállalatok megtestesítése mellett a magánszemélyek utánzását is tiltaná (deepfake). Ezzel a módszerrel szeretnék csökkenteni a csalásokat, amelyek az AI elterjedésével egyre kifonomultabbá váltak, ahogy teljes mértékig le tudják másolni magánszemélyek hangját, arcvonásait és stílusát.

A Védelmi Minisztérium (DoD)

A DoD korábban a hadviselést és katonaságot érintő AI technológia etikájára és biztonságára vonatkozó iránymutatásokat adott. Ezeket 2023-ban kiterjesztette az egészségügyre is, hiszen a generatív mesterséges intelligencia ezen a területen is egyre jelentősebb szerepet tölt be, és olyan érzékeny adatokhoz van hozzáférése, amelyek rossz kezekben veszélyesek lehetnek. Ugyanakkor a National Institute of Standards and Technology már javaslatot tett egy az EU-s AI törvénykezéshez hasonló keretrendszerre, amelyet minden ágazatnak és szervnek alkalmaznia kell a gyakorlatban. Hogy ezt mikor hagyja jóvá a kongresszus és mikor lép életbe az még egyelőre a jövő titka.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás Kínában

Valószínűleg Kína volt az első ország a világon, amely a ChatGPT nagy áttörése után néhány hónappal törvényt vezetett be a generatív mesterséges intelligenciáról. Azonban az MI szabályozása Kínában eddig nagyon széttagolt volt. Ahelyett, hogy a mesterséges intelligencia egészét szabályozták volna inkább egyedi jogszabályokat bocsátottak ki. Ezért van Kínában egy szabályrendszer az algoritmikus ajánlószolgáltatásokra (TikTok-szerű alkalmazások és keresőmotorok), egy másik a DeepFake-re, és megint egy másik a generatív AI-ra.

Az innováció és a fejlesztés támogatása

A korábbi szabályozások első sorban az innováció és a fejlesztés előmozdítására összpontosultak. A kínai kormány különböző politikákat és iránymutatásokat vezetett be a mesterséges intelligencia használatának szabályozására, köztük a kiberbiztonsági törvényt és az új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési tervet. A kritikusok szerint azonban az, hogy a kínai AI-szabályozás a gazdasági növekedést helyezi előtérbe az etikai megfontolásokkal szemben, a magánélet és magántulajdon (pl.: copyright) védelmével és a megfigyeléssel kapcsolatos aggodalmakhoz vezet.

Új AI törvény jön Kínában

2023 júniusában a kínai államtanács, a legfőbb kormányzati szerv bejelentette, hogy egy új és átfogóbb mesterséges intelligenciáról szóló törvény szerepel a jogalkotási napirendjén. Ez a törvény mindenre kiterjedne, mint az európai AI-törvény, és még nagyobb kontrollt adhat Kínának a tekintetben, hogy az AI hogyan zavarja (vagy nem zavarja) meg a dolgok mai működését, és hogyan befolyásolja a világpiaci versenyt.

Legfontosabb különbségek és kihívások

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye, valamint az USA és Kína szabályozása közötti egyik legfontosabb különbség a kockázatkezelés és az átláthatóság megközelítése. Míg az EU a magas kockázatú mesterséges intelligencia-alkalmazásokra összpontosít, és egyértelmű követelményeket határoz meg az elszámoltathatóság és az átláthatóság tekintetében, addig jelenleg az USA és Kína decentralizáltabb megközelítést alkalmaz, és ágazatspecifikus szabályozásokra és iránymutatásokra támaszkodik. A különböző joghatóságok közötti következetesség és harmonizáció hiánya kihívások elé állítja a több régióban működő vállalatokat.

Jövőbeli következmények

Az MI folyamatos fejlődésével egyre fontosabbá válik a következetes és jól meghatározott szabályozási keretek szükségessége. Az uniós AI-törvény jelentős lépést jelent a mesterséges intelligencia felelős és etikus szabályozása felé. Azonban, amíg nincs egy a világon minden állam által egységesen elfogadott AI törvény, addig mindig lesznek olyan földrajzi területek, ahol visszaélések történhetnek, vagy amelyek lemaradnak az AI technológia fejlesztésében.

Ugyanakkor a Talk-A-Bot folyamatosan figyelemmel kíséri mind az AI törvénykezésben, mind a fejlesztésben jelentkező trendeket. Feltett szándékunk megőrizni ügyfélszolgálati chatbotjaink versenyképességét mialatt továbbra is eleget teszünk a nemcsak az EU által jóváhagyott rendelkezéseknek, de saját etikai kódexünknek is.

Ha szeretnél többet megtudni ügyfélszolgálati chatbotjainkról, vedd fel velünk a kapcsolatot!